1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 A szövetség adatai

(1) A szövetség neve: Magyar Bányászati Szövetség
(2) A szövetség rövidített elnevezése: MBSZ
(3) A Szövetség neve angolul: Hungarian Mining Association,
(4) A Szövetség angol nyelvű elnevezésének rövidítése: HMA
(5) A Szövetség hivatalos nyelve a magyar.
(6) A Szövetség székhelye: 1054 Budapest, Báthory u. 7. I. em.7.
(7) A Szövetség honlapja: https://www.banyaszat.org
(8) A Szövetség országos szintű szakmai, civil szervezet, amely önálló jogi személyként nemzetközi tevékenységet is folytat a bányászati nemzetközi kapcsolatok fenntartása szempontjából, kiemelten az Európai Unióban.
(9) A Szövetség hivatalos iratain, rendezvényein jelképként pecsétjét, jelvényét, zászlaját használja. A Szövetség pecsétje körpecsét, amely a „Magyar Bányászati Szövetség Budapest” körfeliratot és a Szövetség jelvényét tartalmazza.
(10) A Szövetség a szénbányászat, kőolaj-, földgázkitermelés, fémtartalmú érc bányászata, egyéb bányászat, bányászati szolgáltatások, földgáztárolás ágazati és földhő bányászat besorolású bányászati tevékenységet, valamint a bányászathoz kapcsolódó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos hatáskörű, önálló munkaadói szakmai és érdekképviseleti szervezete.
(11) A Szövetség egyesületi formája az Ectv. 4.§ (3) bekezdés előírásai szerinti „szövetség”.
(12) A Szövetség a Közgyűlés által jóváhagyott alapszabály szerint működik.

2. A SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, STÁTUSZA, KAPCSOLATRENDSZERE ÉS FELADATAI

2.1. A Szövetség működésének célja

A Szövetség a munkaadói érdekképviseleti gyakorlatnak megfelelően a tagjaival és az illetékes szervezetekkel együttműködve szakmai munkaadói érdekképviseleti-, érdekegyeztető- és érdekközvetítő tevékenységet végez, biztosítja a bányászati értékláncban tevékenykedő társaságok és a bányászatért felelős kormányzati, hatósági és intézményi szervek közötti szakmai együttműködést, valamint elősegíti és kezdeményezi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését.

2.2. A Szövetség státusza, kapcsolatrendszere

A Szövetség a hazai- és nemzetközi érdekképviseleti feladatainak végrehajtása céljából kapcsolatokat tart fenn az érdekeltekkel.
A Szövetség önállóan, illetve tagvállalatai révén kapcsolódik az Európai Unió szakmai munkaadói szervezeteihez.

2.3. A Szövetség feladatai

(1) A Szövetség a tagjainak felhatalmazásával javaslatot tesz a bányászat működési feltételének javítására, a gazdasági, műszaki és bányabiztonsági fejlesztésre, a szolgáltatások színvonalának növelésére.
(2) Jogalkotói felhívásra részt vesz a bányászat működési feltételrendszerét befolyásoló törvényi, rendeleti szabályozások és bányabiztonsággal összefüggő szabályzatok átdolgozásában, aktualizálásában.
(3) A Szövetség tagozatai révén folyamatosan tájékozódik a gazdálkodó szervezetei szakmai tevékenységével kapcsolatos hazai és nemzetközi jelenségekről és az ezekhez fűzött javaslatok figyelembevételével állást foglal – szükség szerint módosítási indítvánnyal él – gazdasági és a jogszabályokat, illetve a szakterületet érintő egyéb kérdésekben is.
(4) A Szövetség közvetlenül vagy indokolt esetben más érdekegyeztetési fórumok útján a döntésekben illetékes szervezetekhez eljuttatja állásfoglalásait az ágazatot, szakágazatokat érintő kérdésekben és eljár ezek érvényesítése céljából.
(5) A Szövetség elősegíti a tagok egymás közötti szakmai kapcsolatainak összehangolását.
(6) A Szövetség szakmai és érdekképviseleti társ-szervezeteivel együttműködve elősegíti a bányászat társadalmi elfogadottságának a javítását. A Szövetség – a közgyűlés által elfogadott – „MBSZ Etikai Kódex” szellemében fellép az általánosan elfogadott szakmai, etikai normáktól eltérő magatartás ellen.
(7) A Szövetség aktív részese a hazai és nemzetközi társadalmi párbeszédnek.
(8) Feladatainak elvégzéséhez, a Szövetség és tagozatai munkájának megalapozásához állandó bizottságokat és ad-hoc jelleggel szakbizottságokat is működtet.
(9) A tagokat érintő vitás ügyek rendezésében – felkérésre – békéltető, jószolgálati feladatokat lát el.
(10) A Szövetség a tagok számára – esetenként akár külön megállapodás szerinti térítés ellenében – szakmai információs és egyéb szolgáltatásokat nyújt. E szolgáltatásokkal – az üzleti titkot képviselő információk kivételével – egyéb szervezetek részére is rendelkezésre áll.
(11) A Szövetség – PR tevékenysége részeként – kapcsolatot tart a bányászat ügyeiben a tömegkommunikációs szervekkel, a hazai és nemzetközi sajtóval a bányászat társadalmi megbecsülésének erősítésére.
(12) Hazai és nemzetközi szakmai fórumokat, rendezvényeket szervez, illetve rendez.
(13) A bányászatban dolgozók társadalmi, erkölcsi elismerése érdekében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII törvény szellemében a társ-szervezetek (Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) bevonásával, közösen szervezi a szakmai hagyományoknak megfelelően minden év szeptemberének első vasárnapja a „Bányásznap” és minden év december 4. napja a „Borbála-nap” országos központi ünnepségeit.
(14) A Szövetség – önállóan, illetve a vonatkozó kitüntetési rendeletekben előírt bányászati társ-szervezetekkel együttműködve – előterjesztőként javaslatot tesz a kiemelkedő szakmai munkát végzők állami és miniszteri kitüntetésére.
(15) A Szövetség az általa alapított – az számú melléklet szerinti – kitüntetéseket adományozhat.

2.4. A Szövetség működésére vonatkozó általános szabályok

(1) A Szövetség a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
(2) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott cél megvalósítására fordítja.
(3) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

3.1. A tagság keletkezése

(1) A Szövetség tagja lehet a bányászati- és tevékenységükkel a bányászathoz kapcsolódó szakmai területen működő bármely Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet és más jogi személy, intézmény, intézet, egyesület, amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja, aktív közreműködésre vállalkozik, és a megállapított (belépési-, alap-, és árbevétel arányos) tagdíjat megfizeti.
(2) A Szövetségbe való belépés önkéntes, írásbeli nyilatkozattal történik, amelyben a belépni szándékozó kötelezettséget vállal arra, hogy az Alapszabály előírásait és a tagok együttműködésének etikai szabályait betartja, továbbá vállalja, hogy teljesíti az egyes tagozatok részéről az alágazatonkénti teherviselő képesség alapján meghatározott, a közgyűlés által jóváhagyott belépési-, alap és árbevétel-arányos tagdíj kötelezettségének teljesítését.
(3) A belépési szándéknyilatkozatot a Szövetség főtitkárának kell megküldeni, aki a belépési szándéknyilatkozatot jóváhagyásra a Szövetség elnökségének terjeszti fel.
(4) Az elnökség a szándéknyilatkozat beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
(5) A kilépési szándékot a Szövetség elnökségének írásban kell bejelenteni. A tagság a kilépési szándéknyilatkozat benyújtásának napjával szűnik meg.

3.2. A tagság megszűnése

(1) A tagsági jogviszony megszűnik:

• A tag kilépésével.
• A tag jogutód nélküli megszűnésével.
• A tag kizárásával.

(2) A tagsági jogviszonyát a tag a Szövetség elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozat az elnökséghez történő megérkezésének napján szűnik meg.
(3) Az elnökség nyílt szavazással, a jelenlévő elnökségi tagok 2/3-os szótöbbséggel kizárhatja a Szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, így különösen, a tag kizárására akkor kerülhet sor,

• ha tag magatartása, tevékenysége jogszabályt, alapszabályt, vagy a Szövetség közgyűlése által hozott határozatot sért,
• a tag tagdíjfizetési kötelezettségének kétszeri, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó írásbeli felhívás ellenére nem tesz eleget, vagy
• a Szövetség céljaival összeegyeztethetetlen (azzal ellentétes vagy azt akadályozó) tagi magatartást tanúsít.

(4) A kizárási eljárást bármely tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le.
(5) A kizárásról való döntés előtt az elnökség az érintett tagot előzetesen, írásban felszólítja. A felszólító levélnek tartalmaznia kell arra a jogkövetkezményre való felhívást, miszerint az elnökség kizárja a tagot a Szövetségből, amennyiben a sérelmezett magatartásával a felszólító levélben megszabott idő alatt nem hagy fel, illetve mulasztását nem orvosolja.
(6) A kizárási eljárás során biztosítani kell a kizárási eljárással érintett tag részére, hogy védekezését írásban és az elnökség előtt szóban is előterjeszthesse.
(7) A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget.
(8) A tagnak védekezése előterjesztésére a kizárásról döntést hozó elnökségi ülés előtt legalább 8 (nyolc) napos határidőt kell biztosítani, hogy az őt ért megállapításokra megfelelően reagálhasson.
(9) Az ülésen a tag a törvényes képviselő mellett, illetve helyett meghatalmazott képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
(10) A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szövetség közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
(11) A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szövetség közgyűléséhez címzett, de az elnökség részéére megküldött fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 60 (hatvan) napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a tag kizárásáról. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

3.3. A tagok jogai

(1) A Szövetség tagjának jogában áll:

• a Szövetség bármely testületének, bizottságának munkájában részt venni, illetőleg azokban tisztséget vállalni;
• a Szövetség elnökségét a szakterület tevékenységével összefüggő bármelyügyben javaslatokkal megkeresni;
• a Közgyűlésen döntéshozatali joggal részt venni;
• a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni;
• a Szövetség tagságát levelezésében feltüntetni.
• a tagdíjkötelezettségén túlmenően önkéntes tagdíj-kiegészítéssel, adománnyal elősegíteni a Szövetség működését.
• A Szövetség tagja – képviselőjén keresztül – jogosult:
• a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
• a Szövetség irataiba betekinteni

(2) A szavazati jog gyakorlásának feltétele a tag képviseletében eljáró személy személyazonosságának előzetes igazolása. A Szövetség tagja a tagsági jogait meghatalmazott képviselő útján is gyakorolhatja. Amennyiben a tagot a Közgyűlésen olyan személy képviseli, aki a képviseleti jogát és annak minőségét korában megfelelő okirattal (pl. meghatalmazás) nem igazolta, vagy a korábban bemutatott okirat már nem hatályos (pl. módosult, megszűnt) a közgyűlésen való részvétel feltétele a képviseleti jogot igazoló hatályos okirat becsatolása. A képviseleti jogot igazoló okiratok másolati példányban is csatolhatóak abban az esetben, ha a Szövetség tagja a másolati példányok eredeti okiratéval való azonosságát szabályszerűen igazolta.

3.4. A tagok kötelezettségei

(1) A tagok kötelesek az elnökség részére haladéktalanul bejelenteni a tagjegyzékben szereplő valamely adatuk (név, székhely, képviselő személye) változását a hatályos adatait tartalmazó okirat (pl. cégkivonat, illetve civil szervezet bírósági kivonata) csatolásával.
(2) A tagok kötelesek Szövetség munkájában részt venni, célkitűzéseit támogatni, az alapszabály előírásait és a közgyűlés határozatait betartani.
(3) A Szövetség tagja nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását és tevékenységét;
(4) A tagok kötelesek a Szövetség munkájához szükséges – az üzleti titkot nem sértő – információkat rendelkezésre bocsátani;
(5) A Szövetség Etikai Kódex által előírt etikai normák betartásával a tagvállalatok közötti együttműködést elősegíteni;
(6) Az éves alap- és árbevételarányos tagdíjat befizetni, mely kötelezettség mértékére, maximumára, befizetésének módjára és esedékességére a Tagozatok és az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés határozatában foglaltak irányadóak.
(7) A Szövetség tagja az alap-, és árbevétel-arányos tagdíjfizetési kötelezettségein túl – önkéntes – tagdíj-kiegészítésével segítheti a Szövetség működését.

4. A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE (Közgyűlés, Elnökség, Tagozatok, Állandó Bizottságok, Felügyelő Bizottság)

4.1. A közgyűlés

(1) A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a Szövetség tagjainak összességéből áll és amelyen valamennyi tag jogosult részt venni.
(2) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
(3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• A Szövetség alapszabályának megállapítása és módosítása/aktualizálása.
• Az elnökség javaslatára tagozatok létrehozása, elnökeinek, társelnökeinek megválasztása.
• Az elnökség tagjainak, illetve a felügyelőbizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak megválasztása, visszahívása.
• Az elnökség, mint ügyvezető szerv évi beszámolójának, munkatervének, éves költségvetési beszámolójának és következő évi előirányzatának elfogadása.
• Állásfoglalás, illetőleg döntés azokban az ügyekben, amelyek megtárgyalását döntéshozatal végett az elnökség a közgyűlés elé terjeszt vagy amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
• A Szövetség más szövetséggel való egyesülésének, úgyszintén szétválásának, illetve megszűnésének elhatározása.

(4) A közgyűlést az elnökség döntése alapján a főtitkár legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
(5) Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
(6) A közgyűlési meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
(7) A közgyűlési meghívót a Szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(8) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a Szövetség szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
(9) Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(10) Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

• a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
• a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
• a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.
(11) A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
(12) A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
(13) A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
(14) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

• a Szövetség nevét és székhelyét;
• a közgyűlés helyét és idejét;
• a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
• a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
• a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

(15) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
(16) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
(17) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(18) A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Szövetség alapszabályának módosításához, a Szövetség egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(19) A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(20) A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal (tagokkal) a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a Szövetség honlapján történő közzétételével.

Írásbeli döntéshozatal:
(21) A tagok jogosultak írásbeli szavazással, ülés tartása nélkül is határozatokat hozni.
(22) Ebben az esetben a javasolt határozat(ok) tervezetét, a kézhezvételtől számított 15 napos határidő tűzésével, a tagokkal írásban (ajánlott, tértivevényes küldemény útján) kell közölni, akik szavazatukat szintén írásban adják le.
(23) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség jegyzőkönyvbe foglalva megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
(24) A tagok jogosultak minden olyan kérdésben és napirendi pontban, amely törvény vagy az alapszabály alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozik, írásbeli szavazás útján dönteni.
(25) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
(26) A beérkezett írásbeli szavazatból, egyértelműen ki kell derülnie a tag álláspontjának. Ennek megfelelően a leadott szavazat csak a következő 3 (három) féle válasz lehet:

• „Megszavazom” („Igen” vagy „Egyetértek”) vagy
• „Nem szavazom meg” („Nem” vagy „Ellene szavazok”) vagy
• „Tartózkodom a szavazástól”

(27) Bármely tag kérésére a közgyűlést össze kell hívni a határozati javaslat megtárgyalása céljából.
(28) Az írásbeli szavazásra a jelen alapszabálynak a határozatképességre és megkívánt szavazati arányra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. Az írásbeli határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte közgyűlés tartása esetén egyébként a határozatképességhez szükséges lenne.

Elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott közgyűlés:
(29) A közgyűlés személyes jelenlét helyett tartható elektronikus hírközlő eszköz segítségével is, illetve a tag a személyes jelenlét helyett a közgyűlésen részt vehet elektronikus hírközlő eszköz segítségével is.
(30) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.
(31) A Közgyűlés kizárólag elektronikus hírközlő eszközzel történő megtartására abban az esetben van lehetőség, ha ehhez a közgyűlést megelőző legalább 5 nappal valamennyi tag hozzájárul, vagy a meghívó közzétételét követő tíz napon belül egyetlen tag sem tiltakozik.
(32) Amennyiben bármely tag személyes jelenléttel kíván a közgyűlésen részt venni, ezt a jogosultságot biztosítani kell számára.
(33) A Szövetség tagjának képviselője a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközzel abban az esetben vehet részt, ha a tag képviselőjének azonosítása, illetve a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. Az elektronikus hírközlő eszközzel megtartandó Közgyűlés során a kommunikáció képi adatátvitelre alkalmas eszköz és program (pl. skype) segítségével történik. A képi adatátvitel esetében az azonosítás a kép és az igazolvány egyidejű beazonosítása útján történik.
(34) Elektronikus hírközlő eszköz útján történő közgyűlésen részvétel esetén a tag meghatalmazott képviselője részére adott meghatalmazást legkésőbb a közgyűlést napját megelőző napon eredeti példányban meg kell küldeni a főtitkár részére.
(35) A közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz segítségével részt vevők szavazatukat – képi megjelenítés biztosítása esetén kézfeltartással is megerősített -, igen – nem – tartózkodom kijelentéssel, szóban adják meg, a szavazás eredményét a közgyűlés kezdetekor megválasztott levezető elnök a közgyűlés kezdetekor megválasztott szavazatszámlálók segítségével állapítja meg.
(36) Az elektronikus hírközlő eszköz segítségével tartott közgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4.2. Az elnökség

(1) Az elnökség a Szövetség 21 (huszonegy) elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség elnöke egyben a Szövetség elnöke. Az ügyvezető főtitkár nem tagja az elnökségnek. Az elnökség valamennyi tagja a jelen fejezetben: vezető tisztségviselő.
(2) Az elnökség tagjait, köztük az elnököt a közgyűlés választja 3 (három) év határozott időtartamra. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
(3) Az elnökség tagjait főszabály szerint a Szövetség tagjai közül kell választani, az elnökség tagjainak legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
(4) Az elnökség tagjainak felsorolását és adatait az Alapszabály 2. sz. melléklete tartalmazza. Az elnökség tagjai tisztségüket díjazás nélkül látják el.
(5) Az alelnökök létszáma megegyezik a Szövetség mindenkori tagozatainak számával.
(6) A Szövetség képviseletére az elnök és az ügyvezető főtitkár jogosult önállóan általános képviseleti joggal, míg az alelnökök együttesen (bármely két alelnök együtt) jogosultak általános képviseleti joggal.
(7) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

• a megbízás időtartamának lejártával;
• visszahívással;
• lemondással;
• a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
• (8) A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor – indokolás nélkül – visszahívhatja. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.
  (9) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Szövetséghez címzett, a Szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
  (10) Vezető tisztségviselő jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  (11) A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  (12) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  (13) A Szövetség elnökségének jogai, feladatai:
• A közgyűlési felhatalmazással irányítja a Szövetség tevékenységét.
• Dönt az írásos csatlakozási szándéknyilatkozatok alapján a tagfelvételekről.
• Döntéseket hoz és képviseleti jogosultságú tisztségviselői által érvényesíti a Szövetség szakmai álláspontját.
• Beszámolót készít a Szövetség tevékenységéről, javaslatot állít össze a következő időszak fontosabb tevékenységeire vonatkozóan.
• Állandó és ad-hoc bizottságokat hoz létre, irányítja ezek tevékenységét, kinevezi azok vezetőit.
• Jóváhagyja a Szövetség költségvetési beszámolóját, illetve a következő előirányzatot, melyet a Közgyűlés elé terjeszt elfogadásra.
• Felügyeli a Szövetség gazdálkodását,
• Jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát.
• Jóváhagyja a közgyűlés által megválasztott, munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő (ügyvezető főtitkár) munkaszerződését, módosítását.
• Dönt a Közgyűlés összehívásáról és a közgyűlés napirendjéről.
• (14) Az Elnökség legalább negyedévenként ülést tart. Az Elnökség határozatképes, ha az Elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség összehívásáról a Szövetség elnöke gondoskodik.
  (15) Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
  (16) Az elnökségi ülésen tanácskozási joggal az együttműködési megállapodások alapján állandó meghívottak, illetve – külön meghívásra – gazdaságirányító és más szervek képviselői is részt vehetnek.
  (17) Az Elnökség határozatainak meghozatalakor nem szavazhat az,
• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.4.3. A Szövetség tagozatai

  (1) A Szövetség közgyűlése az alágazatok specialitásait szem előtt tartó érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében – az ügyvezető főtitkár operatív összefogásával – az alábbi szakágazati tagozatokat működteti:

• Szénhidrogén Bányászati Tagozat;
• Szilárd Energiahordozó Bányászati (Szénbányászati) Tagozat;
• Építő- és Adalékanyag Bányászati (Kő-, kavics-, homok- és agyagbányászati) Tagozat;
• Érc- és Ásványbányászati Tagozat;
• Földhő Bányászati Tagozat.
• (2) Az egyes tagozatokhoz tartoznak/csatlakozhatnak a tagok bányászati tevékenységük TEÁOR besorolása szerint. Csatlakozhatnak a tagozatokhoz azok a vállalkozások is, amelyek, az adott tagozat sajátosságainak megfelelő egyes résztevékenységekkel foglalkoznak, úgymint: kutatás, termelés, tárolás, feldolgozás, szállítás, kereskedelem, anyagellátás, beszállítás, illetve műszaki- és egyéb szolgáltatások.
  (3) A tagozatok munkáját figyelemmel a tagozatokban résztvevők ajánlására az elnökség javaslatára a közgyűlés által 3 évre választott tagozati elnökök irányítják, akik egyben a Szövetség alelnökei.
  (4) A tagozatok társelnököt és/vagy az operatív teendőkre – a specialitásokra figyelemmel – tagozati titkárt választhatnak.
  (5) A tagozatok a szakágazati szintű szakmaspecifikus kérdések megvitatásával a Szövetség által képviselendő javaslatokat készítenek elő.
  (6) A tagozatok a döntéselőkészítő folyamatban, a szakmai előkészítés során egyeztetéseket folytatnak/folytathatnak a szakmai specialitásukhoz kapcsolódó társ szakmai szervezetekkel is.

  4.4. A Szövetség állandó bizottságai

  (1) A Szövetség érdekérvényesítésének erősítésére, döntéselőkészítési folyamatainak megalapozásához a Szövetség elnöksége állandó bizottságokat működtet. A Szövetség elnöksége feladat orientált ad-hoc bizottságokat/munkabizottságokat is létre hozhat.
  (2) A Szövetség állandó bizottságai:

• Jogi Bizottság;
• Bányászati Nemzeti Fejlesztési Bizottság;
• Kitüntetési Bizottság.
• (3) Ad-hoc bizottságok:
  A Szövetség a rövid távú kérdések, konkrét feladatok megoldására tagvállalkozásai szakértőinek bevonásával ad-hoc jelleggel munkabizottságokat hoz létre. Javaslattevőként segítik a Szövetség elnökségének, tagozatainak, képviseleti jogú tisztségviselőinek tevékenységét.
  (4) Az Etikai Kódex szerinti vitás ügyek egyeztetésére, rendezésére a Szövetség Elnöksége ad-hoc jelleggel Etikai Bizottságot hoz létre és működtet

  4.5. Felügyelőbizottság

  (1) A Felügyelő Bizottságnak egy elnöke, egy elnökhelyettese, és további egy tagja van.
  (2) A Felügyelő Bizottság tagjainak (összesen három fő) felsorolását és adatait az Alapszabály 3. sz. melléklete tartalmazza.
  (3) A Közgyűlés által megválasztott Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása három évre szól, tisztségüket díjazás nélkül látják el.
  (4) A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben az a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a Szövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
  (5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére az elnökségi tagi megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökséghez intézi.
  (6) A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetség alapszabály szerinti működésének, gazdálkodásának és a Szövetség szervezetei határozatai végrehajtásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság a Szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Szövetség munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Szövetség fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja, az irányadó, mindenkor hatályos jogszabályi keretek között. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A Felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább a tagok több mint fele jelen van. A Felügyelőbizottság működésének további szabályait az ügyrendben állapíthatja meg.

  4.6. A Szövetség képviselete

  (1) A Szövetség képviseletére önálló és általános képviseleti / aláírási joggal az elnök és az ügyvezető főtitkár, együttes képviseleti / aláírási joggal bármely két alelnök jogosultak.
  (2) A bankszámla felett az elnök és az ügyvezető főtitkár önállóan, illetve bármelyik két alelnök együttesen jogosultak rendelkezni.

  4.7. A Szövetség elnöke

  (1) A Szövetség munkáját az elnökség nevében a Szövetség elnöke irányítja. (Akadályoztatása esetén ezt a feladatot az ügyvezető főtitkár, illetve az alelnökök látják el, képviseleti jogosultságuk alapján.)
  (2) Jogköre a határozatok kiadása, továbbá mindazon feladatok ellátása, amellyel a Közgyűlés vagy az elnökség meghatalmazta.
  (3) Jogköre továbbá az ügyvezető főtitkárt illetően a munkáltatói jogok gyakorlása, azzal, hogy az ügyvezető főtitkár munkaszerződését az elnökségnek jóvá kell hagynia.

  4.8. A Szövetség ügyintéző szervezete

  (1) A Szövetség feladatai ellátásához ügyintéző szervezetet működtet az ügyvezető főtitkár vezetésével a Szövetség mindennapi operatív tevékenységének ellátására.
  (2) Az ügyintéző szervezetbe tartozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető főtitkár gyakorolja.
  (3) Az ügyvezető főtitkár az ügyintéző szervezet működésével kapcsolatos kérdésekben szükség szerinti gyakorisággal tájékoztatást nyújt az elnökség részére.

  4.9. Az ügyvezető főtitkár

  (1) A Szövetség ügyintéző szervezetének tevékenységét a Közgyűlés által megválasztott ügyvezető főtitkár irányítja az elnökség által jóváhagyott munkaszerződés szerint.
  (2) Az ügyvezető főtitkár, mint a Szövetség alkalmazottja, felelős a Szövetség gazdálkodásáért. A gazdálkodás helyzetéről köteles az elnököt tájékoztatni, és az elnökségi üléseken rendszeresen beszámolni.
  (3) A Szövetség működésének folyamatosságát és zavartalanságát képviseleti joga alapján végzett operatív tevékenységéről az elnököt és az elnökséget köteles tájékoztatni.

  5. A SZÖVETSÉG VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

  (1) A Szövetség a közgyűlés által megszavazott mértékű tagdíjakból (belépési tagdíjakból, alaptagdíjakból és árbevétel arányos tagdíjakból), önkéntes tagdíj-kiegészítésekből, adományokból és egyéb bevételeiből (pl. pályázat útján elnyert forrásokból) gazdálkodik, a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint.
  (2) A Szövetség – működési célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő vállalkozási tevékenységet is folytathat.
  (3) A tagok – a tagdíjbefizetésen túl – a Szövetség esetleg felmerülő tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  (4) A gazdálkodási tevékenységet a Szövetség ügyintéző szervezete végzi.
  (5) Az ügyvezető főtitkár és az ügyintéző szervezet tagjainak az elnökség által jóváhagyott munkaszerződés szerinti javadalmazását a Szövetség költségvetéséből biztosítja.
  (6) A gazdálkodás során elért eredményt a Szövetség nem osztja fel, az csak a Szövetség céljainak megvalósítására és a szervezet működtetésére használható fel.

  6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  (1) Az Alapszabályban leírtak gyakorlati szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalmazza.
  (2) Az alapszabályban és az SZMSZ-ben nem rendezett kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

  Kelt: Budapest, 2024. április 18. napján

   

   

  ___________________________________
  Schubert Péter Archibald

  a MOL Nyrt. által a Ptk. 3:22. § (2) bekezdése alapján kijelölt személy

  Elnök

   

  Kelt: Budapest, 2024. április 18. napján

   

  ________________________________

  Dr. Fehér M. Attila ügyvéd

  KASZ: 36059901

  Bihary, Szigeti-Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda

  1034 Budapest, Bécsi út 58. 1. em.

  Záradék

  Alulírott Dr. Fehér M. Attila, a Bihary • Szigeti-Szabó • Jean • Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda (1036 Budapest, Bécsi út 52. II. em. 6-7.) tagja, ügyvéd a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. CLXXXI. tv. 38. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint igazolom, hogy a fenti alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel létesítő okirat módosítások hatályos tartalmának, azzal, hogy a szövetség közgyűlése a korábbi létesítő okiratot hatályon kívül helyezte, a jelen új létesítő okiratot fogadta el.

  Kelt: Budapest, 2024. április 18. napján

   

   

  ________________________________

  Dr. Fehér M. Attila ügyvéd

  KASZ: 36059901

  Bihary, Szigeti-Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda

  1034 Budapest, Bécsi út 58. 1. em.

   

  1. sz. melléklet: A Szövetség által alapított kitüntetések és adományozási szabályok

  1. „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szakmai érdemérem (ezüst)

  (Alapítva Bokor Csaba úr elnöksége idején, a Szövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából 2002-ben)

  Az ezüstből készült, proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján a Szövetség védett emblémája, a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT SZAKMAI ÉRDEMÉREM” kör-felirattal.

  Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kördíszítéssel.

  Adományozható: a magyar bányászat érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai tevékenységért.

  A kitüntetést elsőként Dr. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság volt elnökének adományozta a Szövetség.

  2. „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” emlékérem (ezüst)

  (Alapítva Dr. Valaska József úr elnöksége idején a Szövetség fennállásának 15. évfordulója alkalmából 2007-ben)

  Az ezüstből készült, proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján az MBSZ „pajzsos” emblémája, a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szalag felirattal.

  Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kördíszítéssel.

  Adományozható: a magyar bányászat érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai tevékenységért.

  3. „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” emlékérem (aranyozott ezüst)

  (Alapítva Holoda Attila úr elnöksége idején, 2010-ben)

  Az ezüstből készült, aranyozott proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján a Szövetség „pajzsos” emblémája, a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szalag felirattal.

  Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kördíszítéssel.

  Adományozható: kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Szövetség vezető tisztségviselőinek, országgyűlési- és EU-parlamenti képviselőknek, államigazgatási és társszervezeti vezetőknek.

  4. „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” jubileumi emlékplakett

  (Alapítva Dr. Valaska József úr elnöksége idején, 2007-ben)

  Az ezüstözött bronzból készült, plakett átmérője 120 mm, vastagsága 10 mm. Előlapján a Szövetség „pajzsos” emblémája, a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szalag felirattal.

  Hátoldalán a kitüntetett Tagvállalkozás nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely.

  Adományozható: a Magyar Bányászati Szövetség Tagvállalkozásaink és a bányászati társ szervezeteknek fennállása jeles jubileuma alkalmából.

  5. „A BÁNYÁSZOK VÉDŐSZENTJE” emlékérem (ezüst)

  (Alapítva Dr. Valaska József úr elnöksége idején, mely a „Szt. Borbála érem” miniszteri kitüntetés kiadásának 15. évfordulója alkalmából 2008-ban)

  Az ezüstből készült, proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján Szt. Borbála ábrázolás. „SZENT BORBÁLA A BÁNYÁSZOK VÉDŐSZENTJE” kör-felirattal.

  Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kör-díszítéssel.

  Adományozható: azoknak az államigazgatási vezetőknek (minisztereknek, államtitkároknak, akik alapítóként, a kitüntetési okmányok aláírójaként/adományozójaként/átadójaként a bányászatban kiemelkedő szakmai munkát végzők részére kitüntetéseket adtak át.

  6. „ A BÁNYAIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD FEJLESZTÉSÉÉRT” érem (ezüst)

  (Alapítva Dr. Valaska József úr elnöksége idején, a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 5. évfordulója alkalmából 2009-ben)

  Az ezüstből készült, proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján a társadalmi párbeszéd három alakos, a nemzeti trikolor színeivel díszített bányászkalapáccsal ékesített szimbólummal. „A BÁNYAIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD FEJLESZTÉSÉÉRT” kör-felirattal.

  Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kör-díszítéssel.

  Adományozható: a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Munkavállalói Oldalával (a BDSZ-el) együtt is azoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztése, működése során.

   

   

  „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szakmai érdemérem kitüntetés	„MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” emlékérem kitüntetés és jubileumi plakett
  „A BÁNYÁSZOK VÉDŐSZENTJE” emlékérem kitüntetés	„A BÁNYAIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD FEJLESZTÉSÉÉRT” emlékérem kitüntetés

   

  2. sz. melléklet: Az elnökség tagjainak felsorolása és adatai

  1. A Szövetség elnöke:
  MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest, Dombóvári út 28., cégjegyzékszám: 01-10-041683)

  2. A Szövetség alelnökei:
  MVM CEEnergy Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 144-150., cégjegyzékszám: 01-10-045044) – egyben a Szénhidrogén Bányászati Tagozat elnöke

  MVM Mátra Energia Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 3271 Visonta, Erőmű utca 11., cégjegyzékszám: 10-10-020024) egyben a Szilárd Energiahordozó Bányászati (Szénbányászati) Tagozat elnöke

  Pelso Plan Mérnökiroda Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 9/A., cégjegyzékszám 13-09-164007) egyben az Építő- és Adalékanyag Bányászati (Kő-, kavics-, homok- és agyag-bányászati) Tagozat elnöke

  PERLIT-92 Bányászati és Feldolgozó Kft. (székhely: 3994 Pálháza, Ipartelep u. 22-24., cégjegyzékszám: 05-09-002331) egyben az Érc- és Ásványbányászati Tagozat elnöke;

  MS Energy Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 3300 Eger, Petőfi Sándor utca 19., cégjegyzékszám: 10-09-027697) egyben a Földhő Bányászati Tagozat elnöke

  3. A Szövetség elnökségének további tagjai:
  DUNA-DRÁVA CEMENT Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2600 Vác, Kőhídpart dülő 2., cégjegyzékszám: 13-09-060842)

  Mélyfúrási Információ Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített cégnév: GEOINFORM Kft., székhely: 6750 Algyő, „JURA” Ipari Park 18F. ép. 1. em., cégjegyzékszám: 06-09-026945)

  GEOMEGA Földtani és Környezetvédelmi Kutató-Szolgáltató Kft. (székhely: 1095 Budapest, Mester utca 4. II. em. 2., cégjegyzékszám: 01-09-165171)

  HEXUM Földgáz Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2151 Fót, Fehérkő utca 7., cégjegyzékszám: 13-10-042153)

  KÖKA Kő- és Kavicsbányászati Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1117 Budapest, Gábor Dénes utca 2., cégjegyzékszám: 01-09-691330)

  Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2038 Sóskút, Homokbánya út 2., cégjegyzékszám: 13-09-074710)

  LASSELSBERGER HUNGÁRIA Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1239 Budapest, Grassalkovich út 255., cégjegyzékszám: 01-09-697623)

  Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 144-150., cégjegyzékszám: 01-10-045043)

  Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 8184 Balatonfűzfő, Munkás tér 2., cégjegyzékszám: 19-10-500074)

  O&GD Central Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1024 Budapest, Lövőház utca 39. földszint, cégjegyzékszám: 01-09-930680)

  Omya Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. (székhely: 3300 Eger, Lesrét utca 71., cégjegyzékszám: 10-09-020922)

  READYMIX-LESENCE Kavicsbánya Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 8318 Lesencetomaj, külterület hrsz. 024/1., cégjegyzékszám: 19-09-501974)

  ROTARY Fúrási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 22., cégjegyzékszám: 20-10-040105).

  TDE ITS Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1026 Budapest, Pasaréti út 46., cégjegyzékszám: 01-09-324572)

  WIENERBERGER Téglaipari zártkörűen működő Részvénytársaság (székhely: 1119 Budapest, Bártfai u. 34., cégjegyzékszám: 01-10-041706)

  Kelt: Budapest, 2024. április hó 18. napján

  ……………………………………

  Schubert Péter Archibald

  a MOL Nyrt. által a Ptk. 3:22. § (2) bekezdése alapján kijelölt személy

  Elnök

  Ellenjegyezem, Kelt: Budapest, 2024. április 18. napján

  ________________________________

  Dr. Fehér M. Attila ügyvéd

  KASZ: 36059901

  Bihary, Szigeti-Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda

  1034 Budapest, Bécsi út 58. 1. em.

   

  3. sz. melléklet: A felügyelőbiztosság tagjai
  1. A felügyelőbizottság elnöke:
  PALÁSTHY GYÖRGY (lakcím: 2120 Dunakeszi, Zerkovitz Béla utca 1. 2a; anyja neve: Mály Katalin)
  2. A felügyelőbizottság elnökhelyettese:
  CZÉMÁN MIKLÓS (lakcím: 8800 Nagykanizsa, Bősze Köz 7. anyja neve: Pánczél Jolán)
  3. A felügyelőbizottság további tagja: JEAN KORNÉL (lakcím: 1035 Budapest, Veder utca 14. A. ép. 3. em. 8. ajtó; anyja neve: Bánhegyi Erzsébet)

  Kelt: Budapest, 2024. április hó 18. napján

   

  ……………………………………

  Schubert Péter Archibald

  a MOL Nyrt. által a Ptk. 3:22. § (2) bekezdése alapján kijelölt személy

  Elnök

  Ellenjegyezem, Kelt: Budapest, 2024. április 18. napján

   

  ________________________________

  Dr. Fehér M. Attila ügyvéd

  KASZ: 36059901

  Bihary, Szigeti-Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda

  1034 Budapest, Bécsi út 58. 1. em.

   

  A Magyar Bányászati Szövetség
  Etikai Kódexe

  I.
  Bevezetés

   

   

  Az Etikai Kódex létrehozásával az MBSZ tagjai és tagszervezetei révén olyan viselkedési modellek érvényesülésére és tiszteletben tartására törekszik, amelyek a törvények, a jog uralmán, a gazdálkodók önállóságán, a partnerek érdekeinek tiszteletben tartásán alapulnak.
  Az etikai kódex célja, hogy ösztönözzön a becsületes üzleti magatartásra és a tisztességes versenyzésre.
  Az MBSZ szakmai-, munkaadói társadalmi szervezetként hozzá kíván járulni a nemzetgazdaság fejlődéséhez, valamint a gazdaság erősítése mellett a bányászati és tevékenységükkel a bányászathoz kapcsolódó vállalkozások üzleti, kereskedelmi erkölcs normáinak védelméhez is.
  Ezek a célok a tagok teljes elkötelezettségével és felelős részvételével valósíthatók meg.
  Az MBSZ önkéntességen alapuló szervezet, melynek tagjai önkéntesen vállalják az alapszabályban és az etikai kódexben rögzített szabályrendszert, a Szövetség képviseletében eljárók pedig betartják a lobbizás etikai normáit. A tagok tiszteletben tartják azt az alapszabályban megfogalmazott célt, hogy az MBSZ működése során független a politikai pártoktól, mozgalmaktól, de azokkal együttműködésre törekszik.
  Az MBSZ alapvető etikai célja, hogy a felek közötti vitás helyzeteket az érdekeltek közvetlen tárgyalások útján, érdekeik egyeztetésével oldják meg. Segítse a felek közötti további együttműködést, a perek megelőzését, a viták peren kívüli rendezését. Működésével a tisztességes gazdasági versenyt, valamint a gazdálkodó szervezetek együttműködésének zavartalanságát is hivatott szolgálni.
   

   

  II.
  Az Etikai Kódex alanyai

   

  Az MBSZ alapszabálya szerint állást foglal az MBSZ tagjainak és képviselőinek etikai vétsége ügyében.
  A Kódex alanyai tehát az MBSZ
  • tagjaként bejegyzett vállalkozások, tagszervezetek,

  • a tagjait bármilyen tisztségben, vagy témában képviselő megbízottak
  • az MBSZ képviseleti jogosultságú tisztségviselői.

  III.
  Az MBSZ tagjainak etikai normái

   

  A tagok
  • saját üzleti érdekeiket szolgálva jogkövető és jogtisztelő módon járnak el, és betartják a társadalmilag elfogadott erkölcsi normákat,
  • az írásban vagy szóban vállalt szerződéseket betartják,
  • elősegítik munkatársaik szakmai fejlődését, ügyelnek a munkahely biztonságára,
  • az ügyfelekkel, szállítókkal és versenytársakkal korrekt módon, lelkiismeretesen és szakszerűen járnak el,
  • törekszenek a vevők és fogyasztók megelégedettségének elérésére,
  • az üzletvitelben jószándékú és jóhiszemű magatartást tanúsítanak,
  • megfelelnek a kölcsönös együttműködés és a megbízható viselkedés követelményének,
  • figyelembe veszik a nyilvánossághoz fűződő érdekeket, ugyanakkor az üzleti titkot megőrzik,
  • a környezetvédelmet állandó kötelezettségüknek tekintik,
  • lehetőségeik szerint támogatják a helyi közösségeket,
  • az MBSZ alapszabályát betartják,
  • munkájukkal, közreműködésükkel, támogatják a szövetség tevékenységét, erősítik a tagok közötti együttműködést,
  • a szövetség testületi határozatait, irányelveit, állásfoglalásait, ajánlásait – e minőségükben kifejtett tevékenységük során – magukra nézve kötelezőnek elismerik. Az a tag azonban, amelynek az adott szövetségi döntéssel szemben indokolt lenvetése van, igényelheti különvéleményének haladéktalan nyilvánosságra hozatalát.
  • a nyilvánosság előtt nem támadják egymást. Ha az egyik tag álláspontja a másikéval előreláthatóan konfliktusba fog kerülni, ezt mindig előzze meg konzultáció, és tegyenek erőfeszítéseket a konszenzus kialakítására. Egymástól eltérő állásfoglalás kialakulásakor a két tag próbálja megérteni az ellenkező szempontot is. A tagok jogosultak önálló álláspontjuk képviseletére.
  • megfizetik a tagdíjfizetési rendnek megfelelő tagdíjat, a tagdíj megállapításához szükséges adatokat határidőre szolgáltatják,
  • a Tagok az MBSZ összefogásával a politikai pártokkal, parlamenti frakciókkal önállóságon és függetlenségen alapuló kapcsolatot tartanak fenn, korrekt információkat szolgáltatnak a jogalkotók és a közigazgatás tevékenységéhez,
  • az MBSZ nevében a Tagok megbízás nélkül önhatalmúlag nem járnak el, nem élnek vissza az MBSZ nevének használatával,
  • önként felajánlják tagságuk megszüntetését – delegáltja(ik), szakértő(ik), megbízottja(ik) visszahívását, – ha személyes, szakmai vagy egyéb okok miatt a tagság, vagy a tevékenység káros lehet a tagok vagy a szövetség megítélése szempontjából.

  Az MBSZ tisztségviselőitől elvárja, hogy tevékenységükkel és magatartásukkal képviseljék és valósítsák meg az etikai kódex előírásait is. A közéleti szerepben vállalt közszereplés nem adhat alapot a saját vállalkozás előtérbe helyezésére. Saját vállalkozását, vagy személyét illető kérdésekben senki nem járhat el a választott szövetségi funkciójából következően. Ilyen esetekben a szövetségi tisztségviselő elfogultság okán az ügyvezető főtitkárt kérje fel az érdekérvényesítésre.

   
  
  IV.
  Az MBSZ Elnöksége szükség esetén ad-hoc jelleggel Etikai Bizottságot hoz létre, melynek működési rendje
   
   
  • A konkrét bejelentések és kérelmek alapján folytatja tevékenységét.
  • Az Etikai Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
  • Az Etikai Bizottság állásfoglalását egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással alakítja ki.
  • Az Etikai Bizottság ülése nem nyilvános. A Bizottság titkársági teendőit az MBSZ ügyintéző szervezete látja el.
  • Az Etikai Bizottság állásfoglalását vagy javaslatait írásba foglalja és a felekkel közli, indokolt esetben nyilvánosságra hozza.
   

   

  V.
  Az Etikai Bizottság eljárása

   

  • Az Etikai Bizottság eljárást indíthat:
  -az Elnökség elhatározásból,
  -az elnök, az ügyvezető főtitkár, vagy a tagozatvezető társelnökök kérésére,
  -tag kérésére,
  • A Kódex alanyai által tett konkrét bejelentéseket, vagy kérelmeket az Etikai Bizottság a bejelentéstől számított 3o napon belül tárgyalja.
  • Amennyiben a bejelentésben vagy kérelemben megjelölt etikátlan cselekmény, vagy magatartás megtörténte óta egy év eltelt, a Bizottság az eljárás lefolytatását mellőzi.
  • A Bizottság az eljárások során biztosítja a felek egyenjogúságát, továbbá gondoskodik arról, hogy a felek az eljárás anyagát az eljárás folyamán megismerjék.
  • Az eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni.
  • Ha az eljárásban részt vevő felek bármelyike az Etikai Bizottság tagjával szemben kifogást jelent be, kérheti a bizottsági tag eljárásból való kizárását. Ebben az esetben az MBSZ Elnöksége a kifogás alapossága esetén más személyt bíz meg az eljárás lefolytatatásában való részvételre.
  • Megszünteti az Etikai Bizottság az eljárást abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező felek kölcsönösen bejelentik, hogy az időközben kialakult körülményekre tekintettel az Etikai Bizottság állásfoglalását már nem tartják szükségesnek.
  • Panasz esetén az Etikai Bizottság kötelessége, hogy a szövetség többi tagja érdekében eljárjon. Ha az eljárás során a Bizottság megállapítja a normák megsértését, szankciók alkalmazására tesz javaslatot. Ha nem állapít meg vétséget, az MBSZ kötelessége, hogy megvédje tagját a nem megalapozott panasz következményeitől.
  • Amennyiben az Etikai Bizottság szankciók kiszabását tartja szükségesnek, úgy javaslatot tesz az Elnökségnek, illetve a közgyűlésnek a szankciókra.

  • Az Elnökség által alkalmazható szankciók:
  – Figyelmeztetés,
  – Nyilvános figyelmeztetés,
  – Kizárás

  • Az MBSZ Etikai Bizottsága előtti eljárások költségmentesek.

  Előterjesztő:

  Dr. Zoltay Ákos
  ügyvezető főtitkár

  Az Etikai Kódexet a Magyar Bányászati Szövetség 2010. július 1-jei Közgyűlése egyhangú szavazással elfogadta és hatályba léptette.